Könnyűszerkezetes faházak

Tudta-e...

...hogy egy fából épült ház élettartama akár 400-600 év?

...hogy Ausztriában és Németországban a lakóházak több mint 30%-a fából épül?

...hogy Amerika, Kanada lakosságának 90%-a könnyű szerkezetes házakban lakik?

...hogy a faépületek hőszigetelése rendkívül jó, és 30-50 % fűtési energiát takarít meg?

...hogy a készházakban lakóknak csökkennek az allergiás panaszaik?

Gyakran ismételt kérdések

Könnyűszerkezete ház építésre is lehet hitelt felvenni?

Minden további nélkül! A hitelintézetek nem tesznek különbséget a hagyományos tégla-, illetve könnyűszerkezetes házak között.

Milyen feltétele van egy könnyűszerkezetes ház esetében az építési és lakhatási engedély megszerzésének?

A tervezett és épített könnyűszerkezetes ház építőjének ÉME minősítéssel kell rendelkeznie.

Mire legyünk figyelmesek?

A könnyűszerkezetes épületek forgalmazása Magyarországon az érvényben lévő 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM és az IKIM együttes rendelet értelmében csak építőipari műszaki (ÉME) engedély beszerzése után lehetséges. Az engedély jelen pillanatban hazánkban az egyetlen, de a legfontosabb építőipari minőségi tanúsítvány, amely az építő cég felkészültségét bizonyítja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csakis olyan házakra lehet megkapni a lakhatási engedélyt, amelynek építője érvényes ÉME engedéllyel rendelkezik.
Az ÉME engedély meglétéről tehát minden esetben bizonyosodjon meg, még a megrendelést megelőzően!

Mik az előnyei a készházaknak a hagyományos építésűekkel szemben?

A technológiai különbségeken kívül elsősorban a szerződésben rögzített fix ár és a gyors felépítés. Ezen kívül nem kell vesződni a különböző szakmák mesterembereivel, nincs csúszás. Esetleges reklamációk esetén megkímélhetjük magunkat a készítők egymásra mutogatása miatti időveszteségtől, idegeskedésektől és veszteségektől.

Vannak-e hátrányai a könnyűszerkezetes építkezésnek?

Gyorsabb ütemben kell fizetni.
Egyes bankok értékbecslői és az ingatlanpiac szakemberei a kőházakat ma még magasabb értéken számolják.

Mekkora élettartamúak a favázas könnyűszerkezetes házak?

Ismereteink szerint Európában kb. 50 éves múltra tekint vissza a könnyűszerkezetes technológia. Amerikában általában 50-70 évre méretezik az élettartamot, de szakszerű szerkezeti megoldásokkal, kivitelezéssel, minőségellenőrzéssel, karbantartással 100 év az élettartamuk.
Székelyföldön a honfoglalás óta favázas épületeket építenek legtöbbször léc rabicolással és tapasztott falfelülettel. A Tisza mentén 2-300 éves fatemplomok még a mai napig is üzemelnek.

Kell-e karbantartani a házat használat során?

Általában nem igényel karbantartást a ház, de a falburkolatokat és a fa nyílászárókat rendszeresen kezelni kell. Ha az idő során a vakolat tönkremegy, a hagyományos házaknak megfelelően kell eljárni.

Hogyan oldják meg a hangszigetelést?

A hangok tompítására megoldás a kétrétegű falazat, amely közepén hő- és hangszigetelő anyag helyezkedik el. A külső tér, a lakótér közötti, valamint a lakóterek közötti hangszigetelést biztosítja.
A másik megoldás, ha a szerkezeten belül több, eltérő anyagú és fajsúlyú réteg váltja egymást, mivel ezek között a hangrezgések továbbterjedése csökken.

Mennyire biztonságos az épület tűz esetén?

A faszerkezet, ha helyesen van építve (gipszkarton/gipszrost belső burkolat) és kezelve (tűzvédő kezelés), akkor sokat bír. Ismeretes olyan faszerkezetes csarnok, aminek a vázszerkezetét egy tűzvész után egy az egyben újból felhasználták, mert a szerkezeti keresztmetszet alig 1-2 százaléka károsodott csupán. Vagy említhető a BS esete, ahol annak ellenére alapokig bontották az épületet, hogy gyakorlatilag nem éghető anyagokból épült az egész. Egy családi ház tüzénél elsősorban a berendezés (függönyök, padlószőnyeg, bútorok, műanyag és fa berendezési tárgyak) táplálják a tüzet. Ezek olyan hőterhelést jelentenek a teherhordó szerkezetre, hogy mindenképpen a tűzoltó kezében van az épület sorsa, függetlenül annak anyagától. A nagyobb tűzre sajnos még nincs garantált védelem. Ez viszont a kőházakra is igaz.

Mi történik, ha csőrepedés van?

Ilyen előfordulhat, bár az általában használt legkorszerűbb műanyagcsövek rendkívül magas nyomásra vannak méretezve, és az illesztéseknél hőkötés van (összeolvasztják). Ha valamilyen oknál fogva mégis folyik a víz, akkor hasonlóan más épületekhez, itt is bontani kell a falat, de javítható. Az átnedvesedett részeket ki kell szárítani ill. pótolni lehet (pl. szigetelő-anyag). Mindez általában egyszerűbb, mint a téglafalnál. A sok helyen alkalmazott OSB igen jól ellenáll a víznek.

Mennyire árt az esőzés, valamint a talajvíz az épületnek?

Legelterjedtebb megoldás, hogy a falak víz és pára ellen tartós védelmet biztosító vakolatrendszerrel vannak ellátva. Talajvíz ellen az alapozás és a fogadó-szint munkálataiban ugyanolyan gondossággal kell eljárni, mint bármely más épület esetében.

Szerződéskötéstől számítva mennyi idő múlva lehet beköltözni?

Tapasztalataink egy átlagos 100 m²-es, különleges extrák nélküli ház esetén a következők:
Tervezési folyamat (ügyféltől függ): 1-3 hét;
Önkormányzattól építési engedély beszerzése: 4 hét;
Alapozás (időjárástól is függ): 1-3 hét;
Kulcsrakész kivitelezés (függ a mérettől és az extráktól): 8-16 hét.

Mit jelent a bruttó terület és a nettó hasznos terület?

A legtöbb építtető első kérdése a kivitelezőtől: Önöknek mennyi a m² áruk? Érthető a kérdés, de mire vonatkozik, hiszen többféle m² létezik?

• Beépített terület: az a terület, amit az épület külső falai és letámasztásai a telken behatárolnak, a fedett terasszal vagy gépkocsi tárolóval együtt.
• Bruttó terület: az a terület, amit az épület helységei falakkal együtt együttesen, tehát szintenként elfoglalnak a fedett terasszal és gépkocsi tárolóval együtt.
• Hasznos terület: falak nélküli belső terület, ahol a belmagasság több mint 1,9 m. A fedett terasz 50 % -os felülettel számolva.
• Nettó hasznos terület: falak által körbehatárolt belső terület, független a belmagasságtól. Általában az a terület, ahová vízszintes burkolat készíthető. A fedett terasz 50 % -ban kerül figyelembe vételre.

Ha a fa ilyen sok szempontból vetekszik a hagyományos hazai építési technológiákkal, mégis miért idegenkednek bátrabb alkalmazásától az emberek?

A legnagyobb probléma az, hogy kevesen elkötelezettek ezen építési technológia mellett, a tömegtájékoztatásban csak elvétve találkozni a tényleges értékeket hangsúlyozó adásokkal, cikkekkel. Ezen a területen komolyabb tudatformálásra lenne szükség. Ausztriában az elmúlt 15 évben 3%-ról 30%-ra nőtt a könnyűszerkezetes épületek aránya. Mi már 6 % -nál járunk!